Hétvégi aktivitásom a nullával volt egyenlő, ez betudható annak, hogy lusta vagyok és nem voltam a felében itthon.Na de majd most.

Kezdem a múzeummal, még az előző hétvégén megnéztük Balázzsal és az apjával az olasz kiállítást a Szépművészetiben. Számbeli adatok: Kb 130 kép van kb 80 festőtől elég vegyesen, az egy tematikához tartozó képeket nem nagyon tették egymás mellé, inkább az időbeli linealiásra hagyatkoztak, de mondjuk jobb is volt ez így mert ha 8 Királyok imádása lett volna egymás mellett, azt lehet, hogy én se díjaztam volna. A kiállítás végigjárása minimum két órát vesz igénybe, de annak aki nem ismeri a képeket, és el akar veszni a részletekben sokkal többet. Sajnos(vagyis nem teljesen sajnos, mert legalább elmennek az emberek a múzeumba...) mikor mi voltunk elég nagy tömeg volt, és nyomtuk egymást az emberekkel. Volt mindenféle korosztály, de túlnyomó részt a 60as évjárat képviseltette magát.
Megvolt a második nagy csalódás a National Gallery-ben lévő Arnolfini házaspár után. Cselesen központi helyre tették a Hermelines hölgyet, ami nekem nagy kedvencem. Odaslattyogok, és hát az se egy óriási mű... ellenben nagyon szép.
Kiállították még egy másik nagy kedvencemet is, Veneto Flóráját, amit én Lucretia Borgia-nák tanultam még anno.
Végszóként és summázásként nagyon szép kiállítás, elég tág tematikával(bibliai téma, portrék, életképek), elég sok helytől(Uffizi, Louvre, Metropolitan, Prado) és hát ugyen nekünk magyaroknak is van egy kellemes kis képtárunk, szóval volt kint hazi tulajdon is pl az Eszterházy madonna, ami szintén kis méretű képecske, bár az értékét szívesen a zsebembe tudnám...
Akit érdekel a művészettörténet az mindneképp menjen el, megéri szembenézni a Hermelines hölggyel, és belegondolni vajh ezk az igaziak e vagy csak átvernek a múzeumok:)